Zsolnay László

2016 június 09Hozzászólások (0)

V. Gy. -nek (2009)

Nyár volt vagy ősz?
Hanyatt fekve a fűben, testem fürdött a szelíd szélben,
arcomat, arcodat láttam felhőkben gomolyogva
a távoli égen
Nincs már nevem, s nem szorítanak
komor terek,
múltból üzennek meghalt istenek.
Nem írtunk még, szánk nem szavalt
hazug litániát,
s a csend keltette fel az első alvó titánt.Szelíd ősök, völgyeket őrző
óvó istenek,
aranykort álmodtak, s értük csukódtak imára
a kezek.
Újra szél jön, s tűnik az égről az arcod
Vele eltűnik minden,
elmúlik aranykor, élet,
s eltűnik vele az arcom.
Ülhetsz, vagy állsz, vagy küzdesz ellene:
száll a felhő, s elszáll a világ vele.
Ecset babrál a vásznon, feledve ősi harcokat
és fest rá neked és nekünk szép, óvó felhőarcokat.


Új bejegyzés