A festmények mágiája

2017 november 18Hozzászólások (0)

Tóth Lívia Verebes Györggyel késztett interjúja a Hét Nap című vajdasági magyar hetilap 2017. november 6-i, LXXII. évfolyam 44. számában jelent meg

A festészeti tevékenységén túl zenével foglalkozik, publikál, és rendszeresen nyit meg kiállításokat. Szellemi atyja és alapító tagja a Szolnoki Képzőművészeti Társaságnak, nemrégiben a Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökévé választották. Az idén, több más elismerés mellett, Munkácsy Mihály-díjban részesült.

Mivel nemrég volt a magyar festészet napja, beszélgetésünket ezzel a témával kezdtük.

— A magyar festészet napja szakmai kezdeményezés, ötletgazdája Bráda Tibor festőművész volt. Ünnepéül október 18-át, Szent Lukács napját választották, aki többek között a festők védőszentje is. A képzőművészetet manapság rengeteg módon lehet művelni, ennek a tevékenységnek a legnagyobb része a virtuális térben játszódik le. Van média-, projekt- és dizájnművészet, viszont ezek egyikének sincs valódi, tárgyi hordozója. A festmény olyan tárgy, amelynek saját mágiája, sugártere van, minden, amit az ember a teljes lényével — beleértve a keze munkáját is — készít, annak szükségszerűen kell hogy legyen mágiája.

Tovább


Bráda Tibor: Verebes György kiállítás

2017 november 05Hozzászólások (0)

Elhangzott az Újbuda Galériában 2017. október 13-án a Magyar Fetészt Napja alkalmából

Kedves barátaim, tisztelt ünneplő közönség!

Ma a festészet ünnepét üljük, illetve gyalogoljuk majd végig a XI. kerületben.  A  XI. kerületi Önkormányzat épülete 2002-ben is meg volt, 16 évvel ezelőtt. Valahol a közelben volt az akkori polgármester asszony: Dr.Juhos Katalin irodája. Ott vállt hivatalossá , hogy a magyar festészetnek legyen ünnepe és a napja legyen október 18.án Szt. Lukács, az orvosok és a festők védőszentjének neve napján.Így tehát ez a hely többszörösen is fontos a MFN életében. Tudni illik 2002 óta színre és nemre való tekintet nélkül eddig még minden polgármester és kulturális bizottság támogatta ezt a szerintünk is életrevaló kezdeményezést, melyet mái napig élvezünk.

Tovább


Alvó titánok a 21. században - Néhány gondolat Verebes György művészetéről

2017 június 16Hozzászólások (0)

Dr. Hóvári János írása a Magyar Napló 2017. júniusi számában jelent meg

Verebes György a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb festőművésze. Maga is vallja, hogy nem érdeklik trendek és divatok: nem kíván igazodni egyetlen irányzathoz sem. Számára a festészet asaját gondolat- és érzelemvilágának kivetítése a vászonra szellemi és tehetségbeli képességeinek segítségével. Művészetében az ihlet, a sajátos pillanat kínzó gyönyöre felülír minden mást. Ars poeticája szerint a művészet elsődlegesen nem a bennünk lévő tudásról és racionalitásról szól, hanem mindarról, ami azon túl van, egy adott pillanatban a személyiségből kiárad − ettől egyedi és hiteles.

Tovább


Az önvizsgálat útját járom

2017 június 09Hozzászólások (0)

Az interjú a kultura.hu-n jelent meg 2017. június 6-án, a riportot Fischer Viktória készítette

Verebes György festőművész március 15-én vehette át a Munkácsy Mihály-díjat. A képzőművész nemcsak filozófiai mélységű festményeiért érdemelte ki az elismerést, hanem az alkotóközösségért végzett munkájáért is, ugyanis már csaknem tizenöt éve a Szolnoki Művésztelep vezetője. Verebes Györggyel művészetéről, a fiatal képzőművészekről és a Szolnoki Művésztelepről beszélgettünk.

Tovább


A belülről épülő látvány

2017 április 30Hozzászólások (0)

Medvecky Attila interjúja Verebes Györggyel a Magyar Fórum 2017. évi 16. számában jelent meg

(...) Idén Munkácsy-díjjal tüntették ki. Gratulálunk hozzá! Kapott Supka Magdolna -díjat és Kaposvári Gyula -díjat is. Mit jelentenek a hivatalos elismerések életében?

–Nagyon jól esnek ezek az elismerések, bár alkotás közben nem arra gondolok, hogy díjakat kapjak. Sosem kértem meg senkit, hogy terjesszenek fel kitüntetésre. Ezt a habitust otthonról hoztam. Délvidéken, Zentán születtem, s annak idején, mikor a Képzőművészeti Főiskolára jártam, már működött a Derkovits-ösztöndíj, s arra én „külföldiként” soha nem pályáztam. Később kiderült, hogy meg is kaphattam volna az ösztöndíjat, de azt hittem, hogy erre nekem nincs jogalapom. Visszatekintve, talán jobb is volt így, mert az esetleges kudarcok alól eleve felmentettem magam. Az ön által felsorolt díjak, pályám közben „találtak rám”. Van, akit a kritika, mást a dicséret motivál. A kritikákat is tudom hasznosítani, de ha elismerésben részesülök, az természetesen nagyon megtisztelő, és még jobban elkötelez. Nem tartanám méltányosnak, ha egy ilyen díj után kevesebbet alkotnék, pihennék, mondván, elértem már valami lényegeset.

Tovább


Művésztelep tárt kapukkal

2017 április 13Hozzászólások (0)

Pálágyi Edit cikke a Szabad Föld című hetilapban jelent meg 2017. április 13-án

MÁGIKUS HELYNEK TARTJÁK a Szolnoki Művésztelepet, amely a vár helyén áll. Hazánk legrégibb, 1902-ben alapított, ma is működő művésztelepe kiérdemelte a Magyar Örökség Díjat. Az ott élő alkotók egyesületük révén is bekapcsolódtak az ország művészeti vérkeringésébe. Bekopogtunk a műtermeikbe.

Tovább


Küzdelemnek Véget Vető - Interjú a Magyar Szóban

2017 április 11Hozzászólások (0)

Gruik Ibolya írása 2017. április 10-én jelent meg

Verebes György Zentán született. A középiskolát is szülővárosában fejezte be, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola képgrafika tanszékén diplomázott. Képzőművészeti munkái mellett könyvillusztrációkat és színházi díszletet is készít, több jazz- és világzenét játszó zenekarban zongorázik. 2003-tól a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője. Az elmúlt években több szakmai művészeti díjat érdemelt ki. Legutóbb a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából vehetett át állami kitüntetést: kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjat kapott.

Tovább


Verebes György az Orvosok magazinban

2017 március 01Hozzászólások (0)

A cikk az Orvosok / művészet, tudomány, élet, a Teva Magyarország kulturális és szakmai magazinjában jelent meg (2016. tél)

Verebes György fényképe.Titánoktól titánokig

„Nem valakit akartam ábrázolni, hanem mindenkit és senkit”

Miként válik a rajzoló fiatalból belső utakat ábrázoló művész? Hogyan találkozik a jazz-zenész és a képzőművész alkotói módszere? Verebes György a Zenta–Szolnok közötti 190 km-es földrajzi távolságnál sokkal hosszabb utat járt be a Vajdaságból Budapesten át Szolnokig, kémiai tanulmányoktól festészetig, művészléttől intézményvezetőségig. 

„A küzdelem a titánok álma.
Az ormon áll a Küzdelemnek Véget Vető.”
Verebes György

Honnan a képzőművészet iránti affinitás? Családi örökség?

Többgenerációs orvoscsaládba születtem, nagyszüleim is gyógyítottak. Belgyógyász anyai nagyapám alapította a zentai kórházat. Nagyanyám is belgyógyász volt, mindketten Budapesten végezték az egyetemet a két világháború között. Nagyapám délvidéki származása miatt természetes volt számukra, hogy az esküvőjük után arra a tájegységre költöznek. Zentán nyitottak magánrendelőt, amely az ötvenes évek kényszerű államosításáig működött. A szüleim is a gyógyításra esküdtek, apám sebész, anyám belgyógyász. Az orvosoktól amúgy sem távol álló művészi hivatás választása nem az én privilégiumom, a bátyám zeneszerzőként végzett Szarajevóban, most pedig íróként, dramaturgként, zeneszerzőként dolgozik a Nemzeti Színháznál. Apai ágon örökölhette tehetségét, apai nagyapám is zenész volt, édesanyám mindig is szépen énekelt, a bátyja pedig mérnök létére kiváló tehetséggel rendelkezett több művészeti területen is.

Tovább


Zsolnay László

2016 június 09Hozzászólások (0)

V. Gy. -nek (2009)

Nyár volt vagy ősz?
Hanyatt fekve a fűben, testem fürdött a szelíd szélben,
arcomat, arcodat láttam felhőkben gomolyogva
a távoli égen
Nincs már nevem, s nem szorítanak
komor terek,
múltból üzennek meghalt istenek.
Nem írtunk még, szánk nem szavalt
hazug litániát,
s a csend keltette fel az első alvó titánt.

Tovább


Kovács Zita - Titánok földjén

2016 június 08Hozzászólások (0)

Verebes György kiállítása elé
Elhangzott  a Borbás Mihály Bemutatóteremben,  2016-ban Hévízen

A történelem minden korszakának vannak előzményei – semmi sem igazán kezdet. Bár az ókori görög szellemet a keleti kultúrák készítették elő, az európai vagy az egyetemes művészet folytonossága mégiscsak a görögöknél kezdődött: azzal az újsággal, amit ők hoztak az emberi tudatba: felfedeztek bennünket, felfedezték az embert. Míg a keleti népek vallásaiban istenek és állatok még riasztó összevisszaságban embertelenül óriási arányaikkal keveredtek egymással, a görögök isteneiket már emberformában ábrázolták – így mint isteneik, egész kultúrájuk emberszabású lett.

Tovább


← Régi bejegyzés